Administrative Reforms in the Hungarian Municipalities after the Austro-Hungarian Compromise: The Introduction of the Office of Lord Lieutenant and the Applicable Rules in Hungary
DOI:
https://doi.org/10.66847/jehl.v15i2.331Keywords:
lord-lieutenant in Hungary, administration in the Dualistic Era, history of public administration, municipalities, townsAbstract
The period following the Austro-Hungarian Compromise of 1867 is crucial in the history of Hungarian public administration, as it was the time when Act XLII of 1870, the first comprehensive act regulating the medium-level territorial administrative units in Hungary was passed. The aim of the Act was to enforce the will of the central government in the counties and towns of municipal rights, one way of which was through the office of the főispán (hereinafter: lord-lieutenant). The Hungarian government restored the office of lord-lieutenant in 2023. The aim of this paper is to present the historical background of this newly restored legal institution, focusing on municipal administration, with a special emphasis on the history of the regulation of the powers of the lord-lieutenant, which may provide useful information for understanding the historical background of the “old-new” administrative office and for analyzing the relationship between the medium-level administrative units and the central government.
References
ANTAL, T., A debreceni népképviseleti közgyűlés (1848–1867). Az 1848:XXIII. tc. végrehajtása Debrecenben. In: HOMOKI-NAGY, M. (ed.), Acta Juridica et Politica, Tomus LXVII, Fasc. 1. Szeged, 2005, p. 1–80.
ANTAL, T., A szabad királyi városokról szóló javaslatok az utolsó rendi országgyűlésen és az 1848:XXIII. tc. keletkezése. In: BALOGH, E. – HOMOKI-NAGY, M. (eds.), Ünnepi kötet Dr. Blazovich László egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szeged, 2013, p. 21–40.
BALOGH, J., How to Make a Civil Code: Plans and Drafts of General Rules in 19th-Century Hungarian Private Law. In: Journal on European History of Law, Vol. 11, No. 2, 2020, p. 97–103. DOI: https://doi.org/10.66847/jehl.v11i2.849
BÁNKINÉ MOLNÁR, E., A törvényhatósági törvény fogadtatása a Jászkun kerületben. In: Á. VARGA, L. (ed.), Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. Debrecen, 1995, p. 298.
BONCZ, F., A magyar közigazgatási törvénytudomány kézikönyve. Budapest, 1876.
CIEGER, A., A közigazgatás autonómiájának nézőpontjai 1848–1918. In: GERGELY, J. (ed.), Autonómiák Magyarországon 1848–2000. Budapest, 2005, p. 25–46.
CSIKY, K., Magyar közigazgatási jog kézikönyve joghallgatók és szigorlók használatára. Budapest, 1899.
CSIZMADIA, A., A magyar városi jog. Reformtörekvések a magyar városi közigazgatásban. Kolozsvár, 1941.
CSIZMADIA, A., A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976.
CSIZMADIA, A. – KARCSAY, S., Magyarország közigazgatása. Budapest, 1946.
DEÁK, Á., Ismertelen konzervatív kiegyezés tervezet – 1864. In: Történelmi Szemle, Vol. 63, No. 2, 2021.
FÁJI FAY, I., A főispán szerepe a városigazgatásban. In: MÁRTONFFY, K. (ed.), A mai magyar város. Budapest, 1938, p. 201–213.
GRATZ, G., A dualizmus kora. Magyarország története 1867–1918. Vol. I. Budapest, 1934.
HENCZ, A., Magyar területi- és településigazgatás-történet. Budapest, 1973.
IRINYI, K., A politikai közgondolkodás és mentalitás Debrecenben (1867–1918). In: GUNST, P. (ed.), Debrecen története 1849–1919. Vol. III. Debrecen, 1997, p. 287.
KAJTÁR, I., A városi önkormányzat közigazgatásának társadalmi, politikai és személyi környezete az Októberi Diploma időszakában. In: ÁDÁM, A. – BENEDEK, F. – SZITA, J. (eds.), Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Pécs, 1980, p. 169–181.
KAJTÁR, I., A magyar városi önkormányzatok (1848–1918). Budapest, 1992.
KAJTÁR, I., A 19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai. Európa – Haladás – Magyarország. Budapest–Pécs, 2003.
KMETY, K., A magyar közigazgatási jog kézikönyve. Budapest, 1897.
KOLOSSA, T., A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdítása (1867–1875). In: HANÁK, P. (ed.), Magyarország története 1849–1919. Az abszolutizmus és a dualizmus kora. Vol. IV. Budapest, 1972, p. 154.
KORBULY, I., Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével. Budapest, 1877.
KOZÁRI, M., A dualista rendszer. Budapest, 2005.
MÁTHÉ, G., A bírói hatalom gyakorlásáról az 1869. évi IV. törvény megalkotása. In: BARNA, A. (ed.), A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk megalkotásának 150. évfordulója. Budapest, 2019, p. 37–49.
MEZEY, B., Államosítás és autonómia. Centralizáció és önkormányzatiság a XIX. század második felében. In: GERGELY, J. (ed.), Autonómiák Magyarországon 1848–1998. Budapest, 2004, p. 14–22.
MEZNERICS, I. – TORDAY, L., A magyar közigazgatás szervei 1867–1937. Budapest, 1937.
MIRU, Gy., A dualista politikai rendszer és működése. In: VELIKY, J. – GUNST, P. (eds.), Polgárosodás és szabadság (Magyarország a XIX. században). Budapest, 1999, p. 187.
NAGY, E., Magyarország közjoga (Államjog). Budapest, 1907.
NAGY, F., A magyar városi jog. Budapest, 1912.
NAGY, I. (ed.), Az 1869-dik évi ápril. 20-dikára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. Vols. VIII–IX. Pest, 1870.
PAPP, L., The Concept of Autonomous Local Governments and Their Different Forms of Appearances in the Traditions of our National Public Law. In: Journal on European History of Law, Vol. 3, No. 1, 2012, p. 62–65. DOI: https://doi.org/10.66847/jehl.v3i1.500
PÉTERVÁRI, M., A járások kialakítása Magyarországon az 1870:XLII. tc. alapján. Szeged, 2021.
PÉTERVÁRI, M., A szolgabírák hatáskörének bemutatása az 1870:XLIII. tc. rendelkezései alapján. In: Pro Publico Bono, Vol. 3, 2020, p. 240.
PÉTERVÁRI, M., Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás elválasztása járási szinten. In: HOMOKI-NAGY, M. (ed.), FORVM: Acta Juridica et Politica, 2018, p. 241–253.
PÉTERVÁRI, M., One Empire and Two Ways of Public Administration: The Second Level Administrative Division in Austria-Hungary. In: Journal on European History of Law, Vol. 9, No. 2, 2018, p. 297–304. DOI: https://doi.org/10.66847/jehl.v9i2.1162
RUSZOLY, J., A szegedi népképviseleti közgyűlés 1848–1871. Szeged, 1984.
RUSZOLY, J., Alkotmánytörténeti tanulmányok 3. Szeged, 1993.
RUSZOLY, J., Tíz tanulmány a jog- és alkotmánytörténet köréből. Szeged, 1995.
RUSZOLY, J., Az állami közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek Szegeden. In: GAÁL, E. (ed.), Szeged története 1849–1919. Vol. III/2. Szeged, 1991, p. 639–640.
SARLÓS, B., Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Budapest, 1976.
SARLÓS, B., A közigazgatás polgári jellegéről. In: PÖLÖSKEI, F. – RÁNKI, GY. (eds.), A magyarországi polgári államrendszerek. Budapest, 1981, p. 288–294.
SCHWEITZER, G., Der Rechtsstatus und die Selbstverwaltung der Hauptstadt Budapest in der bürgerlichen Ära. In: Journal on European History of Law, Vol. 14, No. 2, 2023, p. 92–94. DOI: https://doi.org/10.66847/jehl.v14i2.178
STIPTA, I., Intézménytörténeti adalékok az 1870:XLII. tc. végrehajtásához. In: TÓTH, K. (ed.), Emlékkönyv Dr. Cséka Ervin születésének 70. és oktatói munkásságának 25. évfordulójára. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Acta Juridica et Politica, Tom. 41. Szeged, 1992, p. 481–489.
STIPTA, I., Törekvések a vármegyék politikai átalakítására. Tervezetek, javaslatok, törvények. Budapest, 1995.
STIPTA, I., A főispáni hatáskör törvényi szabályozása (1870, 1886). In: MÁTHÉ, G. – ZLINSZKY, J. (eds.), Degré Alajos emlékkönyv. Budapest, 1995, p. 70–113.
STIPTA, I., Parlamenti viták a területi önkormányzatokról (1870–1886). In: MEZEY, B. (ed.), Hatalommegosztás és jogállamiság. Budapest, 1998, p. 77–93.
STIPTA, I., Közjogi viták a vármegyék rendeletfélretételi (vis inertiae) jogáról. In: Miskolci Jogi Szemle, Vol. 15, No. 1, 2020, p. 270–276.
STIPTA, I., The Main Tendencies of Hungarian Legal Historiography in the 20th Century and its Present Situation. In: Journal on European History of Law, Vol. 5, No. 2, 2014, p. 76–82. DOI: https://doi.org/10.66847/jehl.v2i1.310
SZABÓ, I., A vis inertiae és a polgári átalakulás. In: BÓDINÉ BELIZNAI, K. – GOSZTONYI, G. (eds.), Jogtörténeti Parerga III. Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 70. születésnapja tiszteletére. Budapest, 2023, p. 79–89.
SZIVÓS, K., Das freie Vorbringen und seine Begrenzung nach der Kodifikation des ungarischen Zivilprozessrechts. In: Journal on European History of Law, Vol. 13, No. 2, 2022, p. 114–115. DOI: https://doi.org/10.66847/jehl.v13i2.454
TARJÁNYI, S., A fővárosi törvény és módosításai. Budapest, 1972.
VARSÁNYI, A., A hódmezővásárhelyi főispánság története (1873–1950). In: ROTÁR, K. (ed.), Tanulmányok Csongrád Megye történetéből. Vol. 40. Szeged, 2023, p. 42–43.
VÖRÖS, K., Hétköznapok a polgári Magyarországon. In: Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, Vol. 22. Budapest, 1997, p. 143–147.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 CC-BY
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Licensed under the 